A reklámok nagyon érdekelnek engem. Az, hogy milyenek a karácsonyi reklámok. Hogyan és mennyire mások, mint a médiabumm előttiek. Mert mások. Vajon mi változtunk vagy a világ?
De eltérültem. Eltérített a gondolat, hogy mire használjuk a reklámfilmeket. Magának a műfajnak tudománya van és szakemberei, aki a küszöb alatti és feletti üzeneteket is a legapróbb részletekig bekódolják, s így ezek az apró filmecskék igazi trójai falóként működnek. Nagyon gyorsan bebújnak a tudatunkba – az elmélet szerint az is mindegy, hogy a szimpátia vagy az ellenszenv miatt ragadnak meg, lényeg az, hogy foglalkoztassanak – és elkezdik áldásos vagy áldatlan tevékenységüket. Eladnak leginkább. Erre használjuk őket. Itt jön az én nagy kérdésem, hogy ma, a negyedik ipari forradalom hajnalán, az erősen jólétre hajazó társadalmunkban mit akarunk eladni a médiafogyasztóknak.
Azt látom, hogy egyre kevésbé porszívót!
Életérzést igen, álmokat és vágyakat továbbra is. Örömmel látom, hogy egyre gyakrabban van egy második vonal is. Ami a nagy kérdésekre hívja fel a figyelmet. Mert akár elfogadjuk akár nem, vélemény és érték formáló hatásuk van ezeknek a képi és hang szösszeneteknek, amit a szociális média felerősít.
Életérzést igen, álmokat és vágyakat továbbra is. Örömmel látom, hogy egyre gyakrabban van egy második vonal is. Ami a nagy kérdésekre hívja fel a figyelmet. Mert akár elfogadjuk akár nem, vélemény és érték formáló hatásuk van ezeknek a képi és hang szösszeneteknek, amit a szociális média felerősít.
Éljünk vele, kapcsolódjunk hozzájuk és tegyük így is jobbá a helyet ahol élünk.
Boldog ajándékozást!
Lejegyezte egy kedves vendégünk
és innen
a kép CCC: https://stocksnap.io/photo/FTO7C8CFC6
0 megjegyzés