Merj álmodni...

Életem során mindig voltak álmaim.  Azt gondolom, álmok nélkül nincs tartalmas élet. Mert mi más lenne az, ami éltetne és tovább vinne bennü...


Életem során mindig voltak álmaim. 
Azt gondolom, álmok nélkül nincs tartalmas élet. Mert mi más lenne az, ami éltetne és tovább vinne bennünket a szürke hétköznapokban? Én hiszek ebben, s mindig azt mondom a lányaimnak, hogy merjenek álmodni és ne féljenek az álmaikat megvalósítani!

Most már elérhető közelségbe is került egy régi álmom: az unokáimmal való sütés-főzés. Emlékszem, hogy a gyerekeimmel ez volt az egyik kedvenc foglalatosságunk. Imádtam a szorgos kis kezecskéket, a maszatos arcokat és a közös nagy-nagy nevetéseket a konyhaasztal körül. Arról álmodozom most  - hogy a lányok lassan a saját útjukat járják -, majd az unokákkal tüsténkedhetnénk a konyhába. Az se lenne ellenemre, ha csak ülnénk és mesélnénk, s ha a lurkók néha a papával is leruccannának a vízhez csónakázni vagy pecázni, a változatosság kedvéért!

Na, ezt az álmomat a minap az én két tündéri lányom, a legnagyobb döbbenetemre, úgy törte darabokra, hogy azóta is azon gondolkodom, hol rontottam el!
Egy dolgot nagyon pontosan látok, hogy az eddigi álmaimért nekem kellett megharcolnom – és ezt meg is tettem -, de ennek az álmomnak a megvalósulásához én már nem vagyok elég! Ezt az álmot az én két lányomnak is akarni kell. De a lányok mást gondolnak. A kisebbik nem szeretne gyereket, mert sokba kerül és önző módon - vagy annak igazán mégse nevezhetően, hiszen szíve joga - azt a pénzt egészen más jellegű álmaira fordítaná! A nagyobb még férjet sem akar, mert ő nem lesz rabszolga! Az ő szavaival élve: ezt az anyai mintát nem fogja követni, ő nem fog teljes munkaidőben dolgozni és közben otthon kiszolgálni a családot!

De hát mit csináltam rosszul?

Azt gondolom semmit, mert továbbra is remélem, hogy az én álmom egyszer csak az ő életük álma is lesz. Mert ki ne szeretne az imádott férfitól egy vagy akár egy tucat kisbabát? Ki ne szeretne finomakat sütni-főzni ennek a csoda pasinak és a közös tündi-bündi prücsköknek. És hogy még ehhez hozzá tartozik ez-az, hát Istenem. Nem csak az álmokért kell harcolni!


Én kivárom, mert az álmok egyszer csak valóra válnak!


lejegyezte: tintaflinta 
                    

You Might Also Like

0 megjegyzés