„Úgy döntöttem, nem megyek már haza többet. (…) De most ezt felejtsd is el, hiszen szülinapod van, menj, bulizz egy jót a barátaiddal!” – Ó igen! A megfelelő időzítés mindenek felett!

„Nem fog ez működni. Neked macskád van.” – Mintha nem tudtad volna az első perctől kezdve, ráadásul nálad is lakott.

„Te jobbat érdemelsz nálam.” – Hát az egyszer biztos.

„Bocs, de mégsem megy nekem ez a férfi-nő dolog. Igen, tudom, hogy már meg is főzted a vacsorát, sőt, fel is tálaltad, mivel azt mondtam, hogy már úton vagyok, és kb. 10 perc múlva ott leszek, de én most inkább mégsem megyek oda.” – Anyád. Nézzél tévét.

„Túl jó vagy hozzám.” – Igen. A fenébe is.

„Amíg nem voltál itthon, lefeküdtem valakivel, hogy meglássam, hiányzol-e.” – Szerinted érdekel a válasz? Anyád.

„Három hét múlva elköltözöm.” – Öööö… Mi van???

„Azért majd szólsz, ha terhes vagy?” – Neked biztos nem.

„Most mit mondjak otthon? Hogy egy nőhöz megyek?” – Hát ja. 

„Nekem most egy kis időre van szükségem…” – Minek? Hogy addig is mással élvezkedj? Vagy végre felnőnél?

„Már tavaly is azért jártam pszichológushoz, hogy hogyan szakítsak veled.” – Aztaa! Mekkora üzleti érzéke volt! Irigylem.. Ajánljak egy másik pszichológust, aki hatékonyabb?

„Képzeld tegnap hirtelen szerelmes lettem egy másik nőbe, és már csókolóztunk is, úgyhogy már nem beléd vagyok szerelmes, mint ahogy tegnapelőtt még mondtam” – Hahaha! Neked anya kell, nem nő! Szóval anyád.

Kedves teremtés koronái, mi lenne, ha vállalnátok a döntéseiteket, felelősséget éreznétek egy másik ember iránt, és az érzéseit az emberi méltóságával együtt tiszteletben tartva, felnőttként kommunikálnátok vele. Neeem, nem sms-ben, viberen, FB-on vagy emailben. Szemtől szemben. Itt van néhány segítő mondat, ezeket mind mondhatnátok a fenti agyalágyultságok helyett:

Sajnálom, nem szeretném tovább folytatni.

Már nem szeretlek, sajnálom.

Nem akarok veled találkozni / lenni már. Sajnálom.

Én tényleg megpróbáltam, de nem megy. Ne haragudj, én is nagyon sajnálom. Kár, hogy nem sikerült nekünk együtt.

Találtam valaki mást, akivel szeretném megpróbálni. Nem akarlak becsapni. Én is sajnálom, hogy így alakult ez köztünk. 

Észrevettétek a mágikus szócskát, ami minden mondatban benne van? Lehet helyette mást is használni, a lényeg, hogy préseljetek már ki magatokból egy kis hangyabokányi empátiát! Sőt, akár meg is köszönhetitek az együtt töltött időt, pl. így: Köszi mindent. Nem nehéz, ugye?

És ne, semmiképpen se mondjatok olyanokat, hogy üdvözlitek a barátainkat, családtagjainkat stb. Meg hogy majd dumálunk. Dumálj a kispárnáddal!

lejegyezte: egy vendégünk